„Az ágy közös, a párna nem” – írta Pilinszky. De vajon hosszú távon is működik a nesting, amikor a szétköltözés után nem a gyerekek, hanem a szülők ingáznak?

Hétéves voltam, amikor a felnőttek úgy látták, ideje komolyabban foglalkozni a tehetségemmel. Alig több mint tíz, amikor a „színpadot” magam mögött hagytam. Mert miközben arra törekedtem, hogy az elvárásaiknak megfeleljek, az önbizalmam és az életörömöm veszítettem el. Valahol félúton a vakítóan kivilágított színpad és a sokadik nyers, cukrozott tojás között.

Míg egyes emberszabásúak különböző leveleket esznek a vemhességük megszakítása érdekében, más emlősök biológiailag is képesek erre, ha megérzik egy új hím szagát.

Mi történik, amikor a karácsonyrajongó ember összejön egy igazi grinccsel? Személyes élmények, tippek és trükkök az ünnepek megszerettetésére.

Ha az identitásunk részének tartjuk a problémát, akkor saját magunk ellen kellene fellépnünk, és ez akadályozza a megküzdést. Talán itt az ideje, hogy más, konstruktívabb történeteket mondjunk magunknak, és egymásnak!

Jön a Mikulás, aztán a Jézuska… ám ha belegondolsz, az, hogy egy vadidegen manus (vagy egy kisbaba) bemászik az otthonokba a gyerekhez… nos, még ijesztő is lehet. Nem csoda, hogy a Télapó személye körül annyi mókás félreértés, és (utólag) vicces félelem tobzódik!

A karácsonyi vacsorán egy rokon megjegyzi, látszik rajtad, hogy jó étvágyad van. Vagy épp ellenkezőleg: azért kritizál, mert „válogatós vagy”, mert „zörögnek a csontjaid”, „mert úri hóbort” okán nem eszel húst, cukrot vagy gluténtartalmú ételt. Kivédhetők ezek a kellemetlen kommentárok, vagy meg kell tanulni együtt élni velük?

Sokan tapasztaljuk, hogy szomjazzuk az elismerést, de ha kapunk is pozitív visszajelzést, hamar „kifolyik” belőlünk. Egy amerikai pszichoterapeuta szerint egész máshogy kéne megközelítenünk a kérdést.