Csak a halála után tudta meg a világ, kivel élt 27 évig nagy boldogságban az első amerikai nő, aki eljutott az űrbe.

Lehessen-e óra alatt enni, inni, jelentkezés nélkül vécére menni? És ha a gyerek unalom vagy kudarcélmény miatt iszkolna ki a mosdóba, vagy magatartási problémákkal, szerhasználati zavarokkal küzd? Polyák-Pásztor Diána pedagógus úgy véli, fontos lenne, ha a tanulók jóllét iránti igényében nem generációs defektet látnánk. A kérdéskör ugyanakkor nemcsak szemléletváltásért, hanem egy alapvetően másféle iskolakoncepcióért kiált.

Válás után újra férjhez menni egyszerre felszabadító és ijesztő tapasztalat. Már nincs meg a húszas éveink romantikus bizonyossága, de talán több az önismeret, az őszinteség és a tudatosság. Mit jelent másodszor igent mondani, hogyan változik meg az elköteleződés fogalma az évek során, és mi marad a tündérmesék után?

Csak azt adta tovább, amit másoktól kapott. Vagy mégsem?

„Jó lett volna kevesebbet rágódni azon, elég jó vagyok-e” – mondja Nagy Andi, aki newsroom-újságíróként a sebesség és naprakészség mellett rengeteg kedvességet, humort is hozott a WMN-csapat életébe. Proust-kérdőívében macskaszemélyekről, nagydumás emberekről és egy japán hímzési technikáról is mesél: ismerjétek meg őt jobban!

Dombi Orsolya, hernyókra specializálódott biológus, ökológus, a Magyar Rovartani Társaság tagja mesélt többek között arról, miért van idén ennyire sok hernyó, hogyan védekeznek a növények a hernyók ellen, mit tehetünk velük mi, vagy hogy jön a selyem a képbe.

Egy étterem, amelynek cigány a tulajdonosa, cigány a szakácsa, cigányok az alkalmazottjai és még a menüsora is: Ásós Géza története.

„A tartós, nem választott magány közvetlenül változtatja meg az észlelésünket, a gondolatainkat, az agyunk szerkezetét, kémiai összetételét: így idővel egyre nehezebben tudunk kikecmeregni belőle” – írja Milanovich Domi a Lelki társad hírlevelünkben. Szerinte ahelyett, hogy szégyelljük a magányunkat, fontos megkérdezni: hova tűnt a valahová tartozás infrastruktúrája?