„A másodperc törtrésze alatt nőttem fel, alig ötévesen” – Egy sérült lélek története
Ki számít lelki sérültnek? Mindenképpen menekülnünk kell attól, akinek hegek borítják a lelke felszínét?
Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!
Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.
Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.
Ki számít lelki sérültnek? Mindenképpen menekülnünk kell attól, akinek hegek borítják a lelke felszínét?
Vajon tényleg örökre le lehet tenni egy kővel a szív fájdalmát?
Megrázó vallomás egy fiatal nőtől, aki hiába próbálta, nem tudta megmenteni az édesapját. „Nem az alkohol vitte el, hanem az a temérdek kibeszéletlen fájdalom, amit nem tudott másként elviselni.”
Féltő, szeretettel teli, őszinte vallomás. A címzett a beteg édesanya.
Ha feladja egy anya, azzal mekkora terhet rak a lánya vállára?
Lovasterápia, amely a legmélyebb letargiában nyújtott érzékeny segítséget.
Vajon létezik olyan, hogy „csak egy kávé”? Hová tart a történet?
Vajon mit tartogat a közel- és távoli jövő egy olyan ember számára, akinek lételeme, szenvedélye és hivatása is az utazás? Hogy bírja a röghöz kötöttséget egy olyan férfi, aki csak a felhők felett érzi igazán jól magát?