Többen megfogalmazták már, hogy most fejeződhet be 36 év után a rendszerváltás azzal, hogy tudatos és felelős állampolgárként új, demokratikus, előremutató alapokra helyezzük az intézményeinket. Ennek része kell legyen, hogy azt is újra-/megtanulják tömegek, mi az újságíró feladata, és mi nem. Sándor Anna publicisztikája újságírásról – és arról is, hogy mi nem az.
Formabontó, virtuóz, öntörvényű, alázatos – ezekkel mind leírható a háromszoros Grammy-díjas jazzénekes és -komponista Cécile McLorin Salvant, aki május 19-én harmadjára érkezik a Müpába, hogy bemutassa az elektronikus zenét, a kortárs popot, a folkot és a jazzt egybegyúró Oh Snap című albumát. Váratlan karrier az övé, hiszen nem a jazzről álmodozott, ma mégis olyan művészként emlegetik, amilyen csak egy-két generációnként születik.
„Mire számítanak, hogy vajon hol, milyen orbánista médiumban folytatódhat a karrierjük (erre pénz majd az országtól közbeszerzéseken ellopott és magánzsebekbe kiszervezett vagyonokból lesz?), aminek érdekében most hitet kellett tenniük, bizonyítva a lojalitásukat, és eközben nyilvánosan végképp szénné égetni magukat?” Sándor Anna publicisztikája
Ülünk ketten öcsémmel a vonaton, és beszélgetünk. Huszonévesek vagyunk, majd’ kicsattanunk az élettől. Bejön egy nő a kupéba, leül, látom a szemem sarkából, hogy oda-odapillant ránk. Aztán egy ponton elnézést kér a tolakodásért, és rákérdez: „Ti ikrek vagytok?” Nem vagyunk, nevetünk, és az esetet máig emlegetjük. Hosszú út áll mögöttünk, mire eddig elérünk, ez a testvérkapcsolat ugyanis rosszabbul indul, mint a sima rivalizálás.
A Látlelet – Editor’s Cut videós sorozatunkban most Ferkovics Roland politológus beszél a romákról szóló politikai kommunikáció alakulásáról, a nemzetiségi törvényről, roma és magyar identitásról.