Ma Magyarországon minden tizedik gyerek koraszülött, az ő gondozásukat kórházanként más gyakorlat szerint végzik. Ha az ellátásuknak még van is hová fejlődnie, egy dolog szerencsére már mindenütt engedélyezett: ez pedig a kenguruzás, amelynek ma van a világnapja. Elmondjuk, mit is takar pontosan. Újraolvasó
Miért a dúlákat, az anyai közösségeket és a kritikát megfogalmazó nőket hibáztatják sok helyen azért, mert megrendült a bizalom a szülészetekben? Pedig a bizalom nem jár alanyi jogon: azt ki kell érdemelni. Pszichológusokkal jártuk körbe, mit tehetne másként a rendszer.
Az otthonszülés szabályozása, a magzati élet védelmének alkotmányba illesztése indították az elmúlt 16 évet. Majd a 2014-2018-as ciklusban élénk kormányzati, szakmai és civil egyeztetéssorozat indult a szülészeti rendszer családközpontú transzformációja érdekében. De hogyan sikerült mindez?
Miben jelent mást az orvosválasztás lehetőségének megszűnése, mint a szülésznőválasztásé? Kevesebb szövődménnyel jár a gyógyszeres terhességmegszakítás a műszeresnél? Mi kellene ahhoz, hogy nálunk is működjön az ügyeleti ellátásban a nyugaton általános bábai modell? A Látlelet videójában Dr. Ádám Zsolt szülész-nőgyógyász, a Czeizel Intézet szülészetének osztályvezetőjét kérdeztük.
Az elmúlt tizenhat év négy fő területén (szülészeti rendszer, abortusz, asszisztált reprodukció, koraszülött ellátás) zajló történeseket és folyamatokat két szakértő segítségével gondoltuk végig.