Doffek Gábor cikkei

Nem lehet elégszer elmondani: „Semmi baj nincs veletek meg a testetekkel, anyák! Sőt. Nagyon-nagyon sőt.” Egy férfi, egy apa szemével…

„Ezek a mai fiatalok!” – csóváljuk a fejünket emberemlékezet óta. Miért is nem tudunk megértéssel, kíváncsisággal és nyitottsággal fordulni a fiatalabb generációk felé? Miért gondoljuk, hogy a bölcsek köve kizárólag a mi tulajdonunkat képezheti? – teszi fel a kérdést Doffek Gábor.

Az ember sokszor nem azt bánja, amit megtett, hanem amit nem. Doffek Gábor pedig állítja, a húszas éveinkben kell kitombolnunk magunkat (észszerű keretek között), hogy negyvenévesen már lehiggadva élhessünk, és ne kacsingassunk ki belőle.

Csak a drámát látjuk, a nagy kilengéseket, mert azt rakja elénk az algoritmus. Pedig az igazi csoda az olyan átlagemberekben rejlik, mint te magad – figyelmeztet bennünket Doffek Gábor.

Doffek Gábor életében háromszor hozta úgy a sors, hogy egyedül kellett lennie, egyedül kellett boldogulnia. És amennyire szenvedett ezekben a helyzetekben, olyan sokat tanítottak neki a határairól, az erejéről, önmagáról. Most pedig, egy véletlen zeneválasztás miatt hirtelen rászakadtak ezek a sorsfordító emlékek. Neked is van hasonló dalod, ami elválaszthatatlanul összefonódott egy korszakoddal?