Ma kezdődik a XXXI. nyári olimpiai játékok, és bennünk régi szép emlékek idéződtek fel. Egerszegi, Darnyi, Ónodi, Kolonics, Gyurta… Micsoda idők voltak!

Miért gondolhatták sokan, hogy az amerikaiak egy tökkelütöttet küldtek az űrbe? És miért kacsintott rá dévajul a Holdra szállás pillanatában Gorsky úr a feleségére?

„Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” - Egy ilyen pompás Rejtő-idézethez, meg az izgalmas könyvhöz nem is passzolhatna jobban más, mint ezek az ínycsiklandó, gyémánt alakú kekszek!

Valójában kire nyújta ki a nyelvét Einstein?

A leves, amit a gyerekek is boldogan megesznek! És a gyerekkönyv, amit a felnőttek is boldogan elolvasnak.

Aki ott volt, sohasem felejti el. Aki lemaradt róla, annak is biztos megvan az a fantasztikus másfél perc, amikor pontosan 30 évvel ezelőtt hetvenezer ember énekelte Freddy Mercuryval a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt. De mi volt a koncert háttere és jelentősége? És mit szólt az egészhez az MSZMP „agitprop" osztálya?

A nagy zseniknek egyik ismertetőjele, hogy az aranyköpéseik abszolút időtállóak. Boldog szülinapot, Shaw papa, füled érjen bokáig!

Itt egy újabb könyv nyárra... azoknak, akik szeretik, ha a szerelmen és izgalmon túl dráma és mélység is van a borító mögött. Carrie Snyder: A futónő – Szász Eszter könyvajánlója.