A Mit gondolnak a kutyák című Netflix-dokumentumfilmből kiderül, milyen elképesztő lények az ember legjobb barátai.

„Kell az életbe a zene és a harmónia. Én pedig azt remélem, hogy munkánk nyomán a Cigány Dal Napja világméretű eseménnyé tud nőni és minden évben lesz egy nap, amikor egyszerre, egy időben szól a cigányzene, együtt zeng a dal és együtt dobban a szív.” A Cigány Dal Napján jártunk.

Látszólag nem túl bonyolult dolog a tea, csak egy kis forró víz, meg pár pehelyke tealevél kell hozzá. Ám ennél sokkalta több van benne: nem csupán a szellemet élénkíti, de gyógyítja a testet, segít megérkezni a jelenbe, lezárni, átlényegülni, a fogyasztása körülötti rituálék pedig – melynek országról országra izgalmas hagyományai vannak – ünneppé vagy közösségi eseménnyé varázsolnak egy teljesen átlagos napszakot is.

Bródy Sándor nevét mindenki hallotta, hiszen a Magyar Rádió régi épülete a róla elnevezett utcában áll a mai napig. Műveiről azonban sokkalta kevesebbet tud a nagyközönség, mint életének legendás elemeiről, pedig a magyar irodalom sok neves alkotója inspirálódott formabontó novelláiból és műfajmegújító színdarabjaiból.

Józsefváros közepén a hibás laptopok és telefonok ingyen megjavulnak, a jobb sorsra érdemes ruhák új életre kelnek, a beteg biciklik szinte percek alatt meggyógyulnak, miközben Gégény Noémi, a Repair Café Budapest arca és gondos tulajdonosa annyi törődéssel árasztja el a betérőket, hogy bőven jut belőle mindenkinek.

A Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című regényből végre sorozatot csináltak, elmondjuk, milyen lett.

Lantos Tímea nyolcadik éve része annak, amit mi csak a távolból csodálunk: Japánban él egy Mashiko nevű kerámiavárosban, ahol minden hátsó kertben áll egy hagyományos, fatüzeléses kemence, és előfordul, hogy hét napon át égetik az agyagtárgyakat éjt nappallá téve kalákában a mesterek.

A kasztrálásnak régen többféle oka, illetve célja lehetett: például a legyőzött ellenség megalázása, a férfi erejének elvétele. A rabszolgákat is gyakran megcsonkították. Emellett vallási túlbuzgóság is állhatott a háttérben, illetve valamilyen, az uralkodói udvarban betöltött pozíció feltétele (lásd eunuchok). Vagy, mint Farinelli esetében, a magas hang megtartása.