Ilyen az, amikor a gyerek un téged, és az érzés kölcsönös.

Vajon miről szól ez az egész? És miért érzik úgy emberek tömegei, hogy szívesen belerúgnának egy földön fekvő, valószínűleg segítségre szoruló emberbe? Ne válaszolj még... előtte légy szíves olvasd el Gergely írását.

A takarékbélyegtől a párnacihán át a bankfiókban nyitott kávézóig...

Sportolni kell, ez nem kérdés, de az már igen, hogy hogyan sportoljanak a gyerekek.

Te egy nap hányszor mondod vagy írod le azt, hogy „Bocsánat, amiért...” Tudod, mit? Ne tedd!

Ne írd le a nárcisztikus embert!

„A gyerek olyan, mint a levegő, bármennyi is van belőle, minden teret azonnal kitölt.” Pláne az ikrek... De azért vannak jó oldalai a dolognak.

Lehet, hogy egy új kapcsolat sokkal munkásabb, mint a régit karbantartani...