Cinti két és fél év után szabadságra ment, hogy kiszakadjon a valóságból. Ez meg is történt, méghozzá egy eldugott olasz kisvárosban…

Sokan gondolják úgy, hogy mindenképp ki kell beszélnünk magunkból a konfliktusokat a párunkkal, mielőtt lefeküdnénk aludni. De biztosan ez a sírig tartó boldogság kulcsa? Vagy inkább kontraproduktív, ha fáradtan még ki is véreztetjük egymást? Szabó Anna Eszter igyekezett minden oldalról megvizsgálni a kérdést.

Kezeket fel: ki az, aki egyetért Doffek Gáborral? És ki az, aki pontosan tudja is, miről beszél?

Se fény, se légkondicionáló, se sütő, se tűzhely, se botmixer…Kristófot és Nimit mégsem tarthatja vissza semmi attól, hogy megrendezzen egy ötvenfős vegán vacsorát, ha egyszer jönnek a vendégek!

„Én is elhatároztam, hogy tutibiztosan nem fogok lehányt pólóban agonizálni az újszülöttel a mellemen, aztán mégis megesett, és a legdurvább, hogy egyáltalán fel sem tűnt.” Szóval csak óvatosan azokkal az „én aztán SOHA…” kezdetű kijelentésekkel!

„Persze én sem arról álmodoztam kislány koromban, hogy egy férfi negyedik felesége leszek. Mind úgy képzeljük, hogy egy nap betoppan herceg, és olyan életünk lesz együtt, mint a Szerelmünk lapjai hőseinek. Minimum. És egyenes út a boldogtalansághoz, ha nem vagyunk hajlandók meglátni a mesét a saját életünkben, ma már így gondolom. De tudom azt is, ez azért piszok nehéz feladat, időnként szinte lehetetlen.”

Hét év után. Először. És még a több hónapnyi albérletkeresést is túlélte ép ésszel. Nem csoda, hiszen az univerzum a haverja. Szabó Anna Eszter naplója.

Íme, Pásztory Dóri négyes dicsőségfala a legjobbakkal, büszkeségekkel, a kedvenc negyedik helyeivel. Szubjektíven, elfogultan, örömmel.