„Az életnek már nem az az üzenete, hogy ha tanulsz, akkor előrébb léphetsz, jobban fogsz keresni és biztosabb alapokon állsz majd. Jelenleg sokkal inkább az tűnik egy követhető életstratégiának, ha az ember opportunista, ha »ügyeskedik«. Mert tanulás nélkül is lehet boldogulni a fekete zónában: meg lehet élni feketemunkából, boltocskázásból, üzletelésből” – L. Ritók Nórával Chripkó Lili beszélgetett. Aki elolvassa a képes riportot, sok mindent megérthet.

Találós kérdés: Mindennap találkozunk vele. Passzív-agresszív kommunikációs taktika és érvelési hiba. Elkövetője rendszerint meggyőzhetetlen. Ahogy elhangzik, azonnal meghal a diskurzus. Mi az?

Égető kérdés, hogyan lehet felkészíteni a gyerekeinket az online térben rájuk leselkedő csapdákra, legfőképp arra, ha szexuális ragadozókkal találják szembe magukat. Íme, egy film, ami épp ebben segít, és amit Jocó bácsi szerint minden pedagógusnak, szülőnek és 12 éven felüli gyereknek látnia kell:

Tabuk nélküli, megrendítően őszinte interjú egy fantasztikusan sikeres magyar kutatóval:

„Így lesz a bűnözésnek gyökéroka az, ha egy gyerek nem kapja meg a megfelelő oktatást, illetve a szükségleteinek megfelelő fejlesztést, és emiatt korán elhagyja az iskolát. Sok gyereknek nem feltétlenül pluszfejlesztésre van egyébként szüksége, hanem szimplán csak egy elfogadó légkörben történő oktatásra.” Chripkó Lili képriportja.

Gyerekjogi szakember szerzőnk szerint „a megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta”. Magyarország és Lengyeország ezzel indokolta, hogy leszavazta az éppen a gyerekek védelmére alkotott közös uniós stratégiát. A cikkből kiderül, hogy mi van és mi nincs benne a dokumentumban (spoiler: „LMBTQ-aktivisták az iskolákban” nincs).

Nemrég írtunk az „eltűnt fehér nő” szindrómáról: arról, hogy a médiában nagyobb arányban jelennek meg a világos bőrű, középosztálybeli, hagyományosan szép áldozatok. Hogyan lehet tágítani a társadalmi empátia határait, hogy másokat is nagy erőkkel keressenek? Javaslatokat foglaltunk össze.

Hiába nemzetközileg elismert kutató, nap mint nap tapasztalja a tudományos közegben jelenlévő szexizmus, nemi megkülönböztetés káros hatásait. Már csak azért sem adja fel a sokszor elkeserítő küzdelmet, hogy bebizonyítsa: a nőknek igenis helyük van a tudományos világban. Ismerjétek meg Balázsi Katalin elképesztő, példaértékű munkáját: