Már létező kifejezés a „betegségkisajátítás” (illness appropriation), ami annyit tesz, hogy valaki a figyelemért, népszerűségért betegséget színlel. Ha pedig az illető népszerű influenszer, akkor ez a trükk nemcsak etikátlan, de veszélyes is.
Egyszer eljön a pont, amikor a „mai fiatalok” kifejezés alatt már nem magunkat értjük – az Y generációsok számára ilyen volt, amikor Macaulay Culkin betöltötte a negyvenet. De az is, amikor ráeszméltünk, hogy ma már vannak olyan felnőtt emberek, akik (velünk ellentétben), életükben nem írtak CD-t.
Az élménygazdag nyári szünet nem feltétlenül „pénz és paripa” kérdése. Akkor sem, ha a közösségi média mást sugall.
„Szuper, hogy egyáltalán bekerült a diskurzusba, hogy ne tabusítsuk a kövérséget, a bőrhibákat, a szőrt – ezzel én is maximálisan egyetértek –, de muszáj lenne gondolni azokra is, akik továbbra sincsenek reprezentálva” – vallja Szabó Anna Eszter. Szerinte ugyanis a sovány és a duci között megannyi alkat van még, és ameddig bárki kimarad, addig azt hirdetni, hogy „minden testalkat számít”, nagyon-nagyon káros.
„Szerintem jegyeket adni úgy, ahogy van, faszság. Tovább megyek, ez a mi elavult oktatási rendszerünk úgy ahogy van, kuka. És ennek semmi köze ahhoz, hogy épp melyik politikai oldal vezeti az országot, és kik vannak ellenzékben. Ennek ahhoz van köze, hogy azóta, hogy a mostani rendszer létrejött, a világ nagyon megváltozott” – Szabó Anna Eszter véleménycikke:
WMN Aktív
WMN Aktív