Az antitestek a szervezetünk akcióhősei, nagy szerepük van a koronavírus elleni harcban is. De vajon meddig segítenek védettnek maradni a vírussal szemben a fertőződés, és meddig az oltás után? Miért reagál minden emberi szervezet másképp az oltásra? És mitől függ, hogy újra elkapjuk-e a betegséget az oltást vagy egy korábbi fertőzést követően?
Lehet szeretni valakit, akivel sosem találkoztál? Milyen útravalót kaphatsz attól, akit nem is ismersz? Hogyan kapcsolódunk össze generációról generációra a traumáinkban, de a szeretetünkben is? Radojka nagypapája túlélte a munkatábort, a vele történtekről azonban – sokakhoz hasonlóan – sosem beszélt. Ők ketten nem találkozhattak már, így most, harminchárom évvel a halála után Radojka próbálja megfejteni, mit hordoz magában a nagyapjából, és hogyan hatottak a családra a vele történt megpróbáltatások.
Az oltásirigység természetes emberi reakció. De vajon mi bújik meg a hátterében? Hogyan erősít rá a szorongásainkra a közösségi média; egyáltalán megéri posztolni az oltásról?
„Néhány hétig el lehet élni élelem nélkül, néhány napig víz nélkül is, de remény nélkül, hit nélkül a többi emberben? Anélkül vége, összetörik az ember. Így éltük tehát túl. A barátság, az együttműködés segítségével. A reménnyel” – holokauszttúlélőként a százegy éves Eddie Jaku nemcsak annak élő tanúja, milyen borzalmakra képes az ember, hanem annak is, hogyan képes arra, hogy még a legsötétebb órákban is megőrizze magában a fényt.
„Segítenünk kellene a gyerekeknek kiszélesíteni azt a keretet, amiben magukról és így a pályaválasztásukról is gondolkodnak. Még több szabadságot adni nekik benne szülőként és pedagógusként is, és leszámolni azzal a nyomásgyakorlással, illetve toxikus kommunikációval, ami eltérítheti őket a saját, választott útjukról” – vallja Sáray Szilvia matematikatanár, aki egy lányok számára létrehozott tehetséggondozó program oktatójaként és tananyag-kidolgozójaként abban segít, hogy minél több lány választhassa a természettudományos pályát.
WMN Aktív
WMN Aktív