„Mindenfélét kiabált még, ormótlan, bántó, ijesztő szavakat, de a leány már nem értette, csak távolról hallotta a hangját, a feje szédült – erősen lázas is volt a sebtől – a könnyei csurogtak, és sikítani kezdett, kitépte magát az erős markokból, amik vállon ragadták, az apja közben kacagott bele az arcába, eszelősen kacagott, egyre hangosabban, egyre nagyobb erővel, majd hirtelen abbahagyta...”

Közösségi helyek – ahol az alkotás a cél. Na meg az együttlét. Itt vannak a kedvenceink.

Az orvos kifejezetten lebeszélte Borbálát arról, hogy eltávolíttasson magáról egy problémás szemölcsöt. És ez majdnem az életébe került. Olvasói történet.

„Nem fog hiányozni a haldoklás. Ez messze a legnehezebb dolog, amit valaha csináltam.” DTK olvasott, megrendült, aztán megírta ezt.

Az ijesztő, a melankolikus és a túl sok... no meg két unikornis. Avagy: érdemes-e neten ismerkedni?

Vajon az, akit hamarosan elhagynak, ugyanúgy megérzi előre a szakítást, mint a haldokló a halálát?

Tudod, mi az a cerpli?

Olyan szép világ lenne, ha mindenkit megfelelőképpen szeretnének, és cserébe ő is megfelelőképp szerethetne mindneki mást.