Extra nehéz évünk volt, és ennek fesztültségét gyakran vezettük le a legközelebbi hozzátartozóinkon – hiszen ők voltak kéznél, meg előttük kevésbé tartjuk magunkat. De hogyan lehet kicsit fellélegezni egy ilyen felemás karácsony után? Segítünk néhány egyszerű ötlettel.
Elnyújtóznátok egy trópusi szigeten? Vagy inkább koccintanátok a Mikulással Lappföldön? Innátok egy jó bécsi kávét? Esetleg buliznátok egyet Berlinben? Hova ruccannátok ki legszívesebben, ha az álmodozásnak nem szabna határt se járvány, se egyéb körülmények?
„Ám bármily különbözők is ők hatan, egyvalamiben bizonyosan egyenlően osztoznak: ez pedig az önzetlen, szeretetteljes gondoskodásunk” – macskacunami Kristóféknál.
Aki azt akarja, hogy ne érjen olyan hamar véget, kezdje korábban! Immár hagyomány ez nálunk: december 26-án, estefelé megérkezik Szentesi Éva karácsonyi naplója.
Amikor egy idős kutya búcsúzik… jót tesz egy fiatal állat jelenléte. Az idős ebnek, az új kutyának és a gazdának egyaránt. Általában. Fiala Borcsa bemutatja a „bridge dog” műfaját.
Flóra megkérdezte tőlünk, hogy mit kívánnánk a jótündértől, ha tehetnénk. Ahogy azt sejteni lehetett, ennek az évnek a végén született néhány válasz, amibe belefacsarodott a szívünk. De azért persze nyomokban világbékét és sok pénzt is tartalmaznak a kívánságok. Olvasd, aztán folytasd!
Mese a reklámrénszarvasról, aki világkarriert futott be, arról, hogy miért akarta egy zeneszerző betiltani Elvist, mi köze a Mikulás piros ruhájának a kólához, és miért néz fél Svédország Donald kacsát karácsonykor. Meg még egy csomó bizarr karácsonyi apróbetűs infó.
Hogy maradékmentés címszóval ne kelljen gyomormosásra menned két ünnep között – a jelenlegi egészségügyi körülmények között sem… Lássuk, mi, meddig, és hogyan fogyasztható biztonsággal.