Bár még nem készült róla reprezentatív kutatás, biztosan tudjuk, hogy az elmúlt időszak, vagyis a világjárvány a legtöbb embernél megnövelte a képernyőidőt és csökkentette a napi testmozgást. Ez különösen igaz a fiatalokra, akiknek napi egy óra szabadtéri mozgást ajánl a WHO. Merkely Béla professzorral vettük végig, hogy mit kockáztat, aki nem mozog napi rendszerességgel.
Az idő bőven igazolta ennek a szerelemnek a valódiságát.
Az első saját otthon megtalálása – még ha az csupán egy apró szoba is – életre szóló élmény!
Pszichológusokat kérdeztünk arról, milyen változásokat tapasztalnak a praxisukban a járvány kitörése óta: hogyan vált be az online terápia, milyen tüneteket erősített fel vagy okozott a helyzet, milyen nehézségekkel szembesülnek ők a virtuális térben.
„Eleget szenvedtem már életem során, így aztán nagy gyakorlatom van benne, és pontosan tudom: senki és semmi nem fog kirángatni a bánat mocsarából, ha én nem teszem meg. Magamért, másokért, a világért, vagy ha másért nem, hát azért, hogy gyakoroljam, megy-e.”
Egy kutya, egy gyerek, egy kétszemélyes miniautó, egy látatlanban kivett új otthon, egy 72 órán át érvényes Covid-teszt, és egy külföldi munka, amiért visszarendelték a szerzőnket Angliába. Ezt csinálja valaki utána!
Vannak férfiak, akik épp az egy számmal nagyobb, kerek fenékre buknak. Vannak. Ilyen. Férfiak. Mi lenne, ha inkább rájuk koncentrálnánk a divatipar által kreált ideálok helyett?
„Ilyen vidám depresszióst még nem láttam!” Hát tessék, ilyen az élet a társadalom kedvéért felöltött álarc mögött.