„Nem az ellenségeink szavaira fogunk majd emlékezni, hanem a barátaink csendjére” – Nekem a legjobb barát az…
Barátra lelni valakiben ugyanolyan nehéz, mint megtalálni az igaz szerelmet.
Barátra lelni valakiben ugyanolyan nehéz, mint megtalálni az igaz szerelmet.
Egy szülinapi ebéd két kiskamasszal és egy hetvenhét éves nagypapával, aki belevetette magát az online randizás világába.
Joga van egy tulajdonosnak kikötni, hogy gyerekes családok nem költözhetnek az ingatlanába? Tényleg ilyen idegesítő szomszédok a gyerekek? Tóth Flóra véleménye, nem jogi, hanem emberi szempontokat figyelembe véve. Meg néhány sztori.
Ha a végére érünk a vízkészletünknek, tényleg nem tudunk majd semmilyen tartalékhoz nyúlni. Íme, pár gyakorlati tipp, hogy ne kelljen vízkorlátozásoktól tartanunk a nem is olyan távoli jövőben.
„Amikor az ember új otthonra lel, gyakorta elvakítja az újdonság varázsával járó ragyogás – különösen eleinte, amikor még a nyelvet sem érti, így aztán azt sem veszi észre, hogy legalább három különféle nyelvet beszélnek körülötte… nekem mind görög volt.” Kristóf felfedezte új otthonának társadalmi összetételét, és annak megannyi árnyalatát.
Mi az? Biztonságos, egészséges és hasznos a gyerekeknek, ráadásul neked is szabadságot ad. Igen, egy különleges nyári táborról van szó.
Az apa, akkor még 130 kilósan, a sérült fiáért kezdett el futni. Egy újabb, váratlan tragédia miatt most már a fiú emlékére rója a kilométereket: immár maratonistaként. Felkavaró, szívbe markoló történet az övék:
Egy kísérletben kétnyelvű és kétkultúrájú, az Egyesült Államokban felnőtt japánokat kértek meg, hogy fejezzenek be egy-egy mondatot. A résztvevők az „amikor a saját vágyaim szembemennek a családom elképzeléseivel…” kezdetű mondatot japánul úgy fejezték be, hogy „nagy szomorúság számomra”, míg angolul az „azt csinálok, amit akarok” befejezést adták. De vajon tényleg más emberek vagyunk egy másik nyelven?