Nepotizmus. Avagy az a jelenség, amikor sikeres, népszerű vagy magas pozícióban lévő emberek a saját rokonaikat, barátaikat juttatják előnyökhöz. Fiatal szerzőnk gondolatai következnek erről a témáról a saját karrierje kapcsán:

Milyennek kellene lennie egy ballagásnak? Kormos Anett szerint nem ilyennek.

Mit csináljunk, és mit ne csináljunk lehetőleg, ha külföldön járunk? Mi különbözteti meg a kíváncsi, ám tapintatos vándort a „turistától”?

Tulajdonképpen nem történt semmi… Csilla milliószor hallotta ezt a mondatot gyerekkora óta. De ma, harminc évvel később, már nem engedi, hogy figyelmen kívül hagyják az ő szempontját, az ő szenvedését.

„A tücsök az élvezetet keresi, a hangya pedig a feladatot. A tücsök mindennek a könnyebb végét szeretné megfogni, a hangyának csak a verejtékes munkával elért teljesítmény ér valamit” – vajon értékesebb-e egyik a másiknál? És megfér a kettő egyben?

„Én, aki elvileg mindent megtennék a gyerekemért, arra nem vagyok képes, hogy megértsem, miért jelent neki jelenleg a világnál is többet ez a sport?! Ha szélsőségesen elutasítok mindent, amire a politika ráteszi a kezét, azzal gyakorlatilag hagyom, hogy einstandolja, a kezére játszom, és ugyanolyan szélsőséges vagyok, mint akik lehazaárulóznak. Aktívan közreműködöm abban, hogy a megosztottságunk egyre mélyebb legyen. Puff neki. Ez az igazság.”

„Nagyon nehéz kívülállóként a gyászt kezelni. Ha pedig valaki a gyermekét veszíti el, az nemcsak a közvetlen családnak, de mindenki másnak is egy lelkileg rettentően megterhelő hír. És bizony a gyászoló családok nagyon különbözően reagálnak.” Vajon eléggé odafigyelünk rájuk? Kellő empátiával kezeljük a környezetünkben azokat, akiket hatalmas veszteség ért? Erről tanakodik a rákban elhunyt kislány, Izus anyukája.

Hogyan élték meg cégvezetők a Covid jelentette veszélyeket, és hogyan használták ki a világjárványt, hogy megerősítsék, bővítsék a vállalkozásukat?