Ha nőként nem tudunk kapcsolódni a dühünkhöz, védtelenné válunk a bántással szemben
A düh úgy jelezheti az igazságtalanságot, mint a félelem a veszélyt – feltéve, hogy értjük, miről szólnak, hogyan működnek az érzelmeink.
A düh úgy jelezheti az igazságtalanságot, mint a félelem a veszélyt – feltéve, hogy értjük, miről szólnak, hogyan működnek az érzelmeink.
A gyerekek már óvodáskorban magukévá teszik az elképzelést, hogy természetes és igazságos a háztartási és érzelmi munka egyenlőtlen elosztása – ez pedig egyenes út a jelenséghez, amit úgy hívnak: nemek közti kimerültségi szakadék.
A nyílt forráskódú MI-modellek bárki számára elérhetők, a dark weben pedig már tanácsokat is adnak a gyermekpornográf tartalmak készítéséhez. AZ IWF szakemberei szerint a legrosszabb rémálmunk válik valóra.
Az ember próbál értelmet keresni a sok szörnyűségben, ami történik a világban. És bár Szabó Anna Eszter szerint végtelenül önző dolog, hogy mindenben a „profitot” keressük, de most mégis ezt az utat választja, mielőtt megbolondul.
Szomszédok, akiket sosem látni, idegesítő szomszédok, segítőkész szomszédok… és a nagy kérdés: miért érdemes jóban lenni a szomszédainkkal?
Kilencévesen a New York Times címlapján szerepelt. 14 évesen négyszeres női olimpiai bajnok volt. 15 évesen nemzetközi sakknagymester. Az egész világ ismeri a nevét. És most nálunk indít saját rovatot életről, sakkról, emberről – nem csak sakkozóknak (sőt, főleg nem nekik). Mi pedig irtó büszkék vagyunk rá, hogy azt mondhatjuk: íme, Polgár Judit írása.
Az ölelés, ami keresztülszúrta egy anya szívét.
A szülők gyakran különféle ígéretekkel próbálják rávenni a gyerekeket az evésre, az alvásra vagy valamilyen feladat elvégzésére. Óvodapedagógus szerzőnk elmondja, mi ezzel a baj, és ehelyett milyen stratégiákat lehet választani: