Január 18-ig lehet kérvényezni, hogy a nagycsoportosok maradhassanak még egy évet az oviban. Tóth Zsuzsa gyógypedagógus ad szempontokat a döntéshez.

Fura vagy menő egy négyes barátság elvált szülők és új párjaik között? Milyen felnőni egy olyan családban, ahol a szülők új társaikkal közösen járnak túrázni, társasozni, ünnepelni?

„Egy cica megmentése nem fogja ugyan megváltoztatni a világot, de az otthonra találó cica számára megváltozik világ” – mondja Fodor Angéla, aki az egyik legfontosabb életfeladatának tekinti, hogy árva macskáknak találjon gazdát.

Minden témára találni egy anyukacsoportot a Facebookon, ez fix. Az etetésre, a nevelésre, a különböző szülési módokra, a császár utáni hüvelyi szülésre, az intézményen kívüli szülésre, a képernyőmentességre, a mosható pelenkára, a bármire. Csak aztán bírjuk a dzsungelharcot!

„Jó lenne lassacskán azt is felülvizsgálni, hogy milyen változók alapján állítjuk fel a középiskolai rangsort. Csak az eredményt nézzük, vagy a módszerek, a támogató nevelés megléte is számítsanak?” Fontos kérdések, saját bőrön tapasztalt kőkemény versenyszellem, fájó emlékek egy egykori elit iskolástól:

„Éveken át próbáltam együtt élni a helyzettel, hogy az asztalhoz, ahova leültetnek ebédelni, más napokon azt várják, aki a legnagyobb szenvedést okozta nekem.”

A lopakodó gazdagság másfél millió forintos bézs pulcsi képében érkezik, szigorúan ordító márkajelzés nélkül.

Az idősebb szülők jobban féltik a gyereküket? Esetleg bátrabban tesznek az elvárásokra? Mi igaz a közhelyekből, és mi az, ami hülyeség? Negyven feletti anyák mesélnek, és szakértőt is megkérdeztünk.