Földrengés, bombázás, repülőgép-szerencsétlenség, terrortámadás... ömlenek a nyakunkba a rossz hírek minden nap, ha akarjuk, ha nem. És ezeknek a gyerekeink ugyanúgy ki vannak téve, mint mi magunk. Nagy a kísértés, hogy úgy tégy, mintha mi sem történt volna, de mégis azzal jársz a legjobban, ha beszélsz vele a hallottakról.

Vajon elkésik-e a reptérről az a család, ahol az anyuka csöppet sem csomagoló világbajnok? És még egy pöttömöt is ki kell cipelni magukkal. Ráadásul a metrót is lezárták. Mindezt Londonban. Pásztory Dóriék kalandos útja haza, Budapestre.

Most akkor fiúnak jobb születni, vagy lánynak? A nők tényleg állandóan meg akarnak felelni valakinek? Férfiként meg lehetsz tahó, lehet tetoválásod, és simán kibújhatsz a házimunka alól? Elbűvölő kamasz szerzőnk első "hivatalos" cikkében a nemek közti egyenlőségről (vagy annak hiányáról) ír.

Kovács Patrícia színésznő akkor találkozott Gusztos Péter volt politikussal, amikor ő élete talán legnagyobb válságát élte. Milyen sorsra van ítélve egy kapcsolat, amely egy tönkrement házasság, és egy összeomlott karrier romjain épül föl? Kiderül az interjúból.

Rendhagyó születésnapi ajándékkal készült szerzőnk, Krisztián a sógornőjének. Ez a levél sok minden. Tükörbenézés, számvetés, bocsánatkérés, tisztelégés. Reméljük elér oda, ahová szánják...

Igaz történet éhségről, szegénységről, egy szelet házi süteményről, a váratlanul, idegenektől érkező szeretetről. Igaz történet Magyarországról, huszonvalahány évvel ezelőttről. Vagy tegnapról.

Vannak az életnek olyan sötét éjszakái, amikor senki más nem való mellénk, csak az édesanyánk. Szentesi Éva írásához nincs szükség anyák napjára. Minden napra érvényes.

Ez a szöveg énekel. De úgy énekel, hogy közben kénytelen vagy visszatartani a levegőt. Simogat és fojtogat. Van benne dráma és szépség, keserű méz és Zelk Zoltán. Ott van az anya, és ott a hiánya. Gratulálunk!